A Gránit Pólus Csoporthoz tartozó 27 éves, évente mintegy 18 millió látogatót fogadó Westend új alapokra helyezte működését. A több éven átívelő fejlesztési program eredményeként az épületegyüttes karbonkibocsátása 81 százalékkal csökkent a 2019-es bázisévhez képest, a működéshez felhasznált villamos energia mintegy 80 százaléka pedig már megújuló forrásból származik. A műszaki korszerűsítést, az adatvezérelt üzemeltetést, a megújuló energiát és a természetalapú megoldásokat összekapcsoló program azt mutatja meg, hogyan lehet egy meglévő ingatlant egyszerre fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és értékesebbé tenni.
A budapesti irodapiac új korszak küszöbén áll: miközben csökken az üresedés és nőhet a kereslet a modern, fenntartható irodák iránt, a mesterséges intelligencia térnyerése már középtávon is átformálhatja a szolgáltató szektor munkaerőigényét. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az új gazdaságpolitikai irány a szolgáltatóközpontok és a magas hozzáadott értékű tevékenységek erősödését hozhatja, ami elsősorban a prémium kategóriás irodaházaknak kedvezhet. Az interjúban a budapesti irodapiac jelenlegi helyzetéről, az ESG-követelmények szerepéről, a kamatkörnyezet hatásairól és az AI jelentette lehetőségekről és kockázatokról beszélgettünk.
A világ vezető rugalmas munkatér-szolgáltatója, az International Workplace Group (IWG) új kutatása szerint a Z generáció tagjai egyre tudatosabban alakítják karrierjüket a gyorsan változó munkaerőpiaci környezethez. A fiatal munkavállalók közül egyre többen építenek több jövedelemforrásra, vállalnak mellékállást vagy gondolkodnak vállalkozás indításában, miközben a mesterséges intelligencia térnyerését is karrierjük egyik meghatározó alakító tényezőjének tekintik.
Széll Csaba, a NAI Hungary CE Land alapító partnere és ügyvezető igazgatója szerint az ingatlanpiac előtt új lehetőségek nyílhatnak, de a túlzott várakozásokkal érdemes óvatosan bánni. A szakember úgy látja, a politikai és gazdasági változások javíthatják Magyarország befektetői megítélését, ugyanakkor az ingatlanszektor továbbra is globális folyamatok részeként mozog. Arról is beszélgettünk, miért nem lett az ingatlan a befektetők kedvence az elmúlt években, milyen jövő vár az irodapiacra, és hogyan találhatná meg Budapest azt a történetet, amely hosszú távon felhelyezheti a kontinens legvonzóbb városai közé.
Az International Workplace Group (IWG) „300 Years of Office Innovation” kutatása szerint a mesterséges intelligencia a modern iroda történetének legnagyobb hatású innovációja megkérdezett vállalatvezetők szerint. Az MI-t a laptop és a videóhívás követi a rangsorban, mint azok a technológiai újítások, amelyek alapjaiban formálták át az irodai munkavégzést.
A mesterséges intelligencia nem csupán egy újabb innovációs trend: rendkívüli sebességgel alakítja át az élet és a munkavégzés világát. Teljes munkakörök formálódnak át valós időben, miközben új feladatok és kompetenciák jelennek meg. Ebben a gyorsan változó környezetben a vállalatok sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy mennyire tudják támogatni munkavállalóikat a technológiával való hatékony együttműködésben.
Az ingatlanszektor digitális transzformációja alapjaiban írta át az iparág működését: a felhőalapú rendszerek és az okosmegoldások a költségek átláthatóságát ugyan növelték, de új típusú üzleti kockázatokat is felszínre hoztak. Az adatok mára kritikus üzleti eszközzé váltak, amelyek védelme a piaci bizalom alapfeltétele, hiszen értékes célpontot jelentenek a kibertámadók számára is.
A mesterséges intelligencia, a digitális ikermodellek és az AI agentek néhány év alatt az építőipari innováció perifériájáról a szakmai diskurzus középpontjába kerültek. A 2026. május 14-én, immáron hetedik alkalommal megrendezett PropTech Hungary Konferencia nemcsak technológiai trendeket mutatott meg, hanem azt is, hogy az építőipar szemléletváltás előtt áll. A budapesti rendezvényről, a nemzetközi tapasztalatokról és az iparág átalakulásáról Kalmár Zoltánnal, a PropTech Hungary alapítójával beszélgettünk.