A Horeca és Office Design kiállítás szakmai napján moderáltál egy irodai témájú beszélgetéssorozatot. Mi volt ennek a háttere?

A Horeca és Office Design egy 8000 négyzetméteres több mint 70 kiállítót bemutató fizikai kiállítás, amelyhez minden évben kapcsolódik egy társkonferencia-sorozat is. A szakmai napon zajlott az az előadássorozat, amelynek ’irodablog’ összeállítására és moderálására a szervezők felkértek. Összesen három előadásból és három beszélgetésből állt a program, egyenként 40 perces blokkokban. A cél az volt, hogy az irodapiac különböző szereplői – kutatók, tervezők, tanácsadók és ingatlanfejlesztők – közösen gondolkodjanak arról, merre tart az iroda, mint wellbeinget támogató munkakörnyezet.

Vágjunk bele! Miről szólt az első kerekasztal?

Az első beszélgetés tulajdonképpen arról szólt, hogyan kell előkészíteni egy irodaprojektet. Arról beszéltünk, hogy milyen szempontok alapján lehet adatokat és működési folyamatokat modellezni, illetve szimulálni egy szervezet működését. Hogyan működik egy cég, és milyen pszichológiai, térpszichológiai vagy környezetpszichológiai aspektusok mentén lehet ezt vizsgálni. Ebben a témában vontuk be Dr. Dúll Andreát, aki a környezetpszichológia szakma hazai megalapítója. Ő az, aki ezt a tudományterületet bevezette a magyar felsőoktatásba, és egy külön tanszéket is alapított erre. Számos fontos téma mellett arról beszéltünk, hogy ez a tudományos kutatómunka minden egyes projekt esetén bizonyos értelemben meg kell, hogy előzze a belsőépítészeti tervezést, azaz a programállítást.. Ha egy cég működését kutatási módszerekkel felmérjük – adatgyűjtéssel, interjúkkal, viselkedési minták vizsgálatával –, akkor a belsőépítész már egy nagyon pontos tervezési programot kap arról, hogyan fog működni az adott szervezet a jövőbeli irodájában. A beszélgetésben részt vett Horváth Réka is a DVM részéről. Nekik van egy saját fejlesztésű módszertanuk, amely többek között gamifikációs elemeket is használ. Ez azt jelenti, hogy játékos eszközökkel – például kártyákkal és vizuális módszerekkel – vonják be a munkatársakat a folyamatba. Szinte olyan, mintha egy társasjáték lenne: a dolgozókat aktívan bevonják abba, hogy feltérképezzék a szervezet működését. Így ki lehet deríteni például, hogy milyen típusú munkatársak vannak egy cégnél: vannak a rejtőzködőbb, koncentrált munkát végző emberek, a kollaborációra építő típusok, a sokat kommunikáló „nagydumások”, vagy éppen a folyamatosan mozgásban lévő, jövős-menős kollégák.  Ezen típusok „perszónák” feltérképezése nélkül sokszor épülnek csinos és dúsan dekorált, ámbár senki által nem használt terek. A harmadik beszélgetőtárs Wittman Beáta volt, aki főként lakások és home office terek tervezésére specializálódott. Vele inkább arról beszélgettünk, hogy a home office környezeteknek mik a legnagyobb kihívásai, mennyire tudatosak a magán megrendelők, és neki milyen módszerei vannak az igények felmérésére?

Ezer felé ágazgatnánk el. Mi volt a fő üzenet?

A beszélgetés fő üzenete az volt, hogy ez komoly tudományos háttérrel rendelkező terület. Nagyon mély kutatások szólnak arról, hogy egy ember mitől érzi jól magát egy térben, különösen egy irodai környezetben. Hogyan tud kapcsolódni a céghez, annak kultúrájához, hogyan alakul ki a kötődése, és milyen térhasználati minták segítik vagy akadályozzák a munkáját.

Mennyire volt fogékony erre a közönség?

Nagyon. A hallgatóság abszolút megértette a problémát. Látszott, hogy sokaknak ez egyfajta „aha-élmény” volt. Sokan bólogattak a beszélgetés alatt, és utána többen odajöttek, hogy most értették meg igazán, milyen komoly felelősség egy iroda megtervezése. Ez ugyanis nem pusztán design kérdés. Az egy eszköz csupán.  Ez egy tudományos alapokon nyugvó szakma, amelyhez pszichológiai, szervezetfejlesztési és egészségtudományi ismeretek is szükségesek. A piacon jelenleg sokszor nagyon leegyszerűsített módon történik a tervezés. Gyakran olyan programok készülnek, hogy „nagyjából ennyi tárgyaló kell”, „körülbelül ennyi négyzetméter kollaborációs tér”. Amikor megkérdezem, hogy ezt mi alapján számolták ki, sokszor az a válasz, hogy „hát így volt régen is”. Ehhez képest ez az új módszertan teljesen más alapokra helyezi a tervezést.

A második beszélgetés már inkább szakágak közötti konfliktusokról szólt, igaz?

Igen. A szervezők azt kérték, hogy mutassuk meg, hol feszül egymásnak az irodaépületek tervezése és az üzemeltetés. A kérdés az volt: vajon a tervezők figyelembe tudják-e venni, hogy az általuk megtervezett terek, funkciók mennyire működtethetők a valóságban? És amikor az üzemeltető átveszi az épületet, milyen problémákkal találkozik? Gyakran előfordul, hogy az üzemeltető azt mondja: „miért nem kérdezett meg minket erről senki a tervezésnél?” Hiszen ő pontosan tudja, hogyan működik a takarítás, hogyan használják a karbantartók az eszközöket, vagy milyen műszaki problémák adódnak a mindennapokban. Védelmükre szóljon azonban, hogy ezt a problémakört is két különböző megközelítésből kell vizsgálnunk. Az első az úgynevezett székház, vagy egy bérlős modell, amikor pontosan tudható. hogy a következő 10-15 évben mely szervezet fogja használni az épületet, és az ő jövőbeli szokásait, elvárásait, esetleg már más épületekben is használt – pl. épületvezérlési, munka szervezési alkalmazások - megoldásokat sokkal pontosabban be lehet illeszteni a tervezési programokban mindkét fél részéről. A spekulatív, vagy klasszikus „sok bérlős” iroda esetén azonban a bérlői kör és azok használati intelligenciája azonban jelentősen eltérő, és ezért kiszámíthatatlanná teszi a képletet. Ilyen esetben a maximális rugalmasság és az azonnali beavatkozás képessége vezetheti sikerre a projektet.

Kik voltak a kerekasztal résztvevői?

A beszélgetésre Gál Árpádot, a Lukács és Vikár Építésziroda vezető tervezőjét hívtam meg. Ők több mint 300 ezer négyzetméternyi irodaterületet terveztek már Magyarországon székház és klasszikus bérirodaház kategóriában. A másik vendég Varga Péter volt a Neox cégtől, aki többek között a MOL Campus megvalósításában vett részt, és komoly tapasztalata van az intelligens irodaházak intelligens üzemeltetésének megterveztetésében. A beszélgetés egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy az egész problémakör a kulcsa az adat.

Igen, ez logikus, de honnan szerezzük meg? Például a BIM-ből?

Részben igen, de nem csak onnan. A BIM egy fontos eszköz, mert egy digitális modellben összekapcsolja az épület szerkezeti, gépészeti és üzemeltetési adatait oly sok más hasznos célja mellett. De az igazán érdekes adatok melyek az üzemeltetést szinte észrevétlenül zökkenőmentessé tehetik a működés során keletkeznek. Egy modern irodaházban rengeteg adat és információ gyűlik össze különböző forrásokból: a beléptetőrendszerekből, kamera képekből, az épületfelügyeleti rendszerekből (BMS), a szenzorokból - amelyek mérik a hőmérsékletet, levegőminőséget , fényviszonyokat, zajterhelést vagy a térhasználatot -, valamint az olyan digitális platformokból, amelyek a hibabejelentéseket, karbantartási feladatokat vagy akár a takarítási igényeket kezelik, de a bérlői  dolgozók és vendégeik forgalmát, eszközhasználatát, vagy akár  kerékpárpark foglalási rendszerét is szabályozó „ HR”-es digitális megoldások is másodpercenként onthatják az adatokat. Ha ezeket az adatokat megfelelően előkészített módon  rögzítjük, begyűjtjük, összesítjük, majd  elemezzük, pontosan látni lehet, hogyan használják az emberek az irodaházat : mely közös területek vannak esetleg túlterhelve ? Mely irodatér típusokra nincs elég kapacitás? Hol vannak üres zónák, mennyi a valós jelenlét az egyes napokon, napszakokban? És egyáltalán a külső környezet, időjárás, hőmérsékleti és fényviszonyokra a gépészet és további vezérlések milyen gyorsan reagálnak, hűtik le vagy fűtik fel a tárgyalókat, hogy az a használat megkezdésére pontosan a kívánt környezetet biztosítsa. Ezen paraméterek elemzésében, sőt a jövőre vonatkozó következtetések kikalkulálásában az AI már nagyon magas pontossággal tud támogatást nyújtani.  Ez a rugalmasság adhat megfelelő támogatást a sokbérlős igényből fakadó szinte azonnal változtatást igénylő helyzetekre is. Ezek az információk nemcsak a pillanatnyi üzemeltetést segítik, hanem a jövőbeli bérleti ciklusban a bérterületi irodák áttervezésében is nyújthat nagyon értékes adatokat növelve ezzel az ingatlan jobb kihasználtságát és a bérlői elégedettséget is.

A harmadik beszélgetés témája a well-being volt.

Igen, egy friss terület mely szintén növeli bérlői elégedettséget. Itt arról beszélgettünk, hogy egy irodaház tulajdonosának milyen szerepe és feladata van abban, hogy a bérlők mentálisan és fizikailag is jól érezzék magukat az épületben. A beszélgetőtársaim Déri Bea volt a CPI-től, valamint Nagy Márta a Wellbeing Szövetségtől. A beszélgetés középpontjában a CPI egyik programja állt, amely korábban MyHive és Human Innovation Program néven futott, ma pedig CPI Club néven működik. A lényege az, hogy az irodaház közösségi tereket és szolgáltatásokat biztosít a bérlők számára: pihenőzónákat, sport- és wellnessfunkciókat, rendezvényeket szervez, közösségi programokat bonyolít. Ezek olyan, a jólétet szolgáló programok, melyeket akár az egyes bérlők külön-külön is megszervezhetnének a saját csapatuk számára, de sokszor erre nincs nálunk humán erőforrás, megfelelő terület és igény sem. Ilyenkor tehát a jó házigazda felkínálja ezeket a lehetőségeket és házhoz hoz olyan szolgáltatásokat is, amelyeket a bérlők, mint szervezet, illetve a dolgozók egyénileg is használna, de jóval nagyobb idő és erőforrás ráfordítással. Gondoljunk csak bele, mennyi kényelmet nyújt az irodaházban elérhető: vérvétel, szűrővizsgálat, szemvizsgálat, életmód tanácsadás, vagy akár pénzügyi jólétünket is befolyásoló oktatás, workshop, hogy a klasszikus jóga, masszázs, kondi, közösségi futás, séta programokat már ne is említsük. Az irodai lét egyik legnagyobb kihívása mozgásszegény életmód melyben hazánk sereghajtó Európában, noha nem csupán prevenciós jelleggel kellene többet mozognunk, de rövidtávon az irodán belül a stresszmentesítés és szellemi hatékonyságnövelésének egyik alappillére is.   Irodaházak tervezésekor felmerült például a lépcsőhasználat ösztönzése is mint well-being eszköz. Ha egy lépcsőház tiszta, jól megvilágított és esztétikus, sokkal többen használják. Az Egyesült Államokban például előfordul, hogy a lépcsőházakat kiállítótérré alakítják, festményekkel vagy fotókkal dekorálják. Így a lépcsőzés nem egy elhanyagolt mellékfunkció lesz, hanem egy inspiráló és a mentális wellbeinget is támogató térélmény. A három kerekasztal közös nevezője, hogy az irodapiac ma már jóval többről szól, mint négyzetméterekről és munkaállomásokról. A modern iroda egyre inkább adatvezérelt, emberközpontú és szolgáltatásalapú környezet, ahol a térpszichológia, az üzemeltetési adatok és a well-being szemlélet egyszerre alakítják a működést.

Néhány sor a résztvevőkről:

Dr. Dúll Andrea magyar környezetpszichológus, az MTA doktora, aki úttörő szerepet játszott abban, hogy a környezetpszichológia és a környezeti kommunikáció önálló tudományterületté váljon Magyarországon. Az ELTE PPK-n az ő kezdeményezésére jött létre 2020-ban az Ember–Környezet Tranzakció Intézet, amelynek alapító igazgatója; az intézet az ember és épített, természeti, illetve virtuális környezetének kölcsönös kapcsolatát kutatja és oktatja. Új tanszéki és intézeti struktúrája lényege, hogy a környezetpszichológiát transzdiszciplináris, viselkedéstudományi keretbe helyezi, és így kapcsolja össze a pszichológiát az építészettel, urbanisztikával és egyéb ember–környezet tudományokkal.

Horváth Réka, a DVM Group építészeti service designere, eredetileg közgazdász, tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Bár többféle területen dolgozott – digitális termékfejlesztés, szolgáltatástervezés, innovációs tanácsadás – pályája során végig az emberközpontú, igényalapú tervezés és a holisztikus szemlélet állt a középpontban. Munkája fókuszában a felhasználók mélyebb megértése, kutatása, és ezek alapján működőképes koncepciók kidolgozása áll – legyen szó digitális vagy épített környezetről. Jelenleg elsősorban belsőépítészekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a megrendelői és felhasználói igényekből belsőépítészeti megoldások szülessenek.

Wittman Beáta a Home And More Studio egyedi belső terek tervezésével foglalkozik, ahol az esztétika, a funkcionalitás és a személyes igények harmonikus egységet alkotnak. Célja olyan otthonok és üzleti terek létrehozása, amelyek időtállóak, élhetőek és valóban tükrözik használóik személyiségét.

Gál Árpád Pro Architectura díjas építész, mérnök-közgazdász, a Vikár és Lukács Építész Stúdió vezető tervezője, műszaki igazgatója Tervezési tapasztalat: 300.000 m2 irodaház, 100.000 m2 fit out irodaterület. Legismertebb referenciák: Arena Corner irodaház, Graphisoft Park N épület (SAP), Akadémia Park Officium irodaház, Allianz székház, Egis Irodaház, MVM irodaház

Varga Péter Neox: A MOL Campus megszületését a projekt kezdetétől végigkísérte fejlesztési és ügyvezető igazgatóként nemzetközi ikonikus beruházásokban is dolgozott, többek között a Marina Bay Sands és a The Parisian Macao projekteken. A NEOX ügyvezetőjeként Magyarországon olyan kiemelt fejlesztésekben vesz részt, mint az MBH Bank új székháza, a Budapest Airport és a Széchenyi István Egyetem beruházásai. Abban hisz, hogy mivel életünk mintegy 85%-át épületeken belül töltjük, emberközpontú, produktivitást támogató környezetet kell teremteni, miközben az üzemeltetésnek hatékonynak és környezettudatosnak kell lennie.

Déri Bea a CPI Hungary marketing-, PR- és designvezetője, aki az ember- és élményközpontú, környezetkímélő épületfejlesztés egyik meghatározó hazai szakembere. A CPI Club (bérlői közösségi program és szolgáltatásökoszisztéma) és a myhive márka – amely a CPI nemzetközi közösségközpontú irodaházkoncepciója – kommunikációjának és élményvilágának összehangolásán dolgozik, hogy a bérlők egy egységes, jól felismerhető, közösségépítő irodai környezetet kapjanak.

Nagy Márta egészségügyi menedzser, wellbeing és életmódszakértő, a Fitt Magyarország elnöke, a Wellbeing Szövetség alapító-, és elnökségi tagja.  Márta egy komplex, minden korosztályt lefedő életmód és mozgásprogramot épített fel, amely a prevenciót, az egészségtudatosságot és a wellbeing szemléletet állítja középpontba. Elnöki munkájában kiemelkedő eredmény a Fitt Magyarország Program létrehozása és továbbfejlesztése – benne a Fima Fitt Ovi, Fima Wellbeing, Fima Fitt Fans és Fima Fitt 60+ alprogramokkal –, amelyek révén joggal lehet legbüszkébb arra, hogy a mozgást és a tudatos életmódot kisgyerekkortól az időskorig, valamint a munkahelyi környezetben is kézzelfogható, működő programokká formálta.

Feuertag Ottó, az Europa Design alapítója és tulajdonosa, a magyar irodapiac egyik meghatározó szereplője, szakírója és oktatója. Negyedik évtizede foglalkozik munkahelyi környezetek tanácsadásával és kialakításával, munkája során mindig az emberközpontú, funkcionális és innovatív irodai megoldásokat képviseli. Az Europa Design révén 1400 hazai és nemzetközi irodaprojekt megvalósításában vett részt, miközben aktívan hozzájárul az irodapiaci diskurzushoz is – előadóként, moderátorként és szakmai szervezetek tagjaként egyaránt. A Fiabci Magyarország elnökségi tagja és a Prix de Excellence nemzetközi zsűrijének is tagja. Moderátorként a Horeca és Office Design szakmai napján is azt a szemléletet képviselte, hogy az iroda ma már nem pusztán fizikai tér, hanem összetett szervezeti és emberi működési rendszer, amelyben a design, a technológia és a pszichológia egyaránt meghatározó szerepet játszik.